Diningguide exkluzív riport a Fajszi Paprika Manufaktúrával – 2021

"Van egy család, akinek mindennél többet jelent a rubinvörös fűszer, a pirospaprika: ők a Fajszi Paprika Manufaktúra, akik már negyedik generáció óta foglalkoznak termesztéssel és feldolgozással. Jelenleg harminc hektáron folyik a termelés: Vikica fantázianevű paprikájukat a 2020-as nemzetközi Great Taste Awards két csillaggal is kitüntette."
Diningguide-Exkluzív-Riport-a-Fajszi-Paprika Manufaktúrával

Nálunk járt a Diningguide.hu

Fajsz, az apró község a Duna közelsége miatt is remek minőségű termőtalajt és mikroklímát biztosít fűszerünknek. A térségtől persze nem idegen a paprikatermelés, a közelben található Bogyiszló is. A déli országrész paprikatermesztésének rövidebb történelme van, mint hinnénk: kezdetben csupán dísznövényként ismertük a paprikát, szakácskönyvekben, írott formában először a 18. század végén bukkan csak fel a neve. Az alföldi parasztok találmánya volt a sertészsír, vöröshagyma és fűszerpaprika szentháromsága, amit azóta pörköltalapként tisztelünk, és fogyasztunk rengeteg étel alapjaként.

A fajszi üzemben a mai napig a hagyományos módszereket részesítjük előnyben, ezért látogatott meg minket a Diningguide, hogy interjút készítsenek Velünk legújabb termékeinkről, a családi üzemről és hivatásról.

Diningguide-Exkluzív-Riport-a-Fajszi-Paprikával-A Fajszi Paprika Család

Diningguide: Hogyan kapcsolódtál be a termelésbe?

Dóri: Negyedik generációs családi vállalkozás vagyunk, Fajszon. Dédnagymamám kezdett el kis területen fűszerpaprikát termelni és feldolgozni, amit akkoriban még a legnagyobb titokban értékesített, illetve váltóként használta: sóra cserélte.

Később a nagyszüleim a TSZ időkben szintén kis területen, de már saját paprikát termesztettek és dolgoztak fel, végül a szüleim már egyre nagyobb, évről évre növekvő területeket béreltek és vontak művelés alá. Gyerekkoromban nem szívesen segítettem a paprikázásban. Minden barátom nyaralt a Balatonnál, mi pedig hajnalban a nagy meleget megelőzve mentünk kapálni, amit követett az öntözés és ismét a kapálás, egészen augusztus derekáig. A szeptember paprikaszedéssel folytatódott, amiben az iskola miatt már csak hétvégén kellett kivennem a részem. Őszintén szólva elrettentő példának tartottam ezt az egészet, a paprikaföld környékére sem mentem szívesen.

Diningguide: Most viszont te vagy az ügyvezető igazgató. Mi hozott közelebb mégis a családi vállalkozáshoz?

Dóri: Több egyetemet is végeztem, külföldön tanultam, majd tíz éves kormányzati, minisztériumi, brüsszeli pályafutás után egy szentendrei séta alkalmával jött egy nagy fordulat. Láttam a sok-sok paprikát a polcokon, és feltűnt, hogy mindegyiknek édesapám volt a beszállítója. Rájöttem, hogy ez egy értékes dolog, nagy rá az igény. Úgy döntöttünk a párommal, hogy a szépen felépített családi vállalkozást nem hagyjuk veszni, hanem fokozatosan, de átvesszük és fiatalos lendületünkkel töltjük fel. A szülők természetesen nagyon boldogok voltak és igazából egy hétvége alatt minden el is dőlt.

Diningguide-Exkluzív-Riport-a-Fajszi-Paprikával-A Családfő

Diningguide: Miben tér el a fajszi paprika feldolgozása az átlagtól? Miért más a terméketek, mint a többi?

Dóri: A vetéstől egészen a csomagolásig, minden a mi kezünkben van: a piac legtöbb paprikáját ugye csak feldolgozzák, ezt megelőzően a termelőktől felvásárolják a fűszerpaprikát. Csakis olyan terméket adunk ki a kezünkből, amit mi is szívesen fogyasztunk.

A paprikánk kézzel válogatott, csipkedett, minden egyes fűszerpaprikáról eltávolítjuk a szárát, nem használjuk fel a hibás darabokat.

A magok helyrevetéssel kerülnek a földbe március derekán, viszont idén először palántázunk is egy kisebb területen a Gemenci erdő szívében, Doromláson. Nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy az ártér tápanyagban gazdag talaján milyen termés várható. A kelés után május közepén kezdjük a kapálást és mivel a paprika nagyon vízigényes növény, a kapálás és az öntözés váltja egymást egészen augusztus végéig. Szeptemberben kezdjük a betakarítást, kézzel szedjük a paprikát. Ilyenkor harminc hektáron több, mint száz vendégmunkás dolgozik egy hónapon keresztül. A termést szákokban hat héten át utóérleljük. Az utolsó napsugaraknak köszönhetően szikkad és magasabb cukortartalma lesz. Ezután kezdődik a korábban említett csipkedés és a fatüzeléses kemencében történő szárítás, végül pedig a darálás, őrlés és a csomagolás. 

Oszd meg másokkal is:

Share on facebook
Facebook
Share on pinterest
Pinterest
Share on linkedin
LinkedIn

Kapcsolódó cikkek